A lehetséges megoldások közül csak egy maradt: az e-learning. Elkezdtünk a Coedu CMS rendszerrel ismerkedni, majd az egyetem ezt meg is megvásárolta. Ezzel kezdődött el Győrben a Széchenyi Egyetemen az e-learning fejlesztés.
Gyorsan kiderült, hogy az oktatók – bár tankönyvet már írtak – nem igazán érzékelik azt a különbséget, amely a nappali elitképzés és a levelező tömegképzés pedagógiai és módszertani igényei között létezik. Bár igyekeznek mindent megtenni a hallgatók felkészítése érdekében. Ezt érthető is, hiszen a felsőoktatásban nem elvárás a tanári-pedagógiai végzettség (ennek az összes következményével).
A fentiek indukálták az egyetemen megkezdett e-tananyagfejlesztés szervezeti és módszertani megoldásait:
- a tananyag fejlesztése célirányos (önállóan tanulható tartalmak kellenek)
- a tananyag tartalmazza azokat a módszertani megoldásokat (cél, követelmény, tanulási instrukciók, önellenőrzés…), amelyek a hallgató önálló munkáját irányítják, segítik
- működtetni kell egy LMS rendszert (Coedu, Moodle), amely szervezi az oktatást
- minden tárgyhoz (kurzus) tartozzon egy tutor
- a résztvevőket fel kell készíteni feladataik megoldására (ilyent még nem csináltak)
- szerző (felelős a szakmai tartalomért)
- módszertanos (felelős a tartalom módszertani felépítésért)
- digitalizáló (elkészíti Word állományból a SCORM tartalmat)
- lektor, fordító, stb.
Az első alkalommal (2 nap) történt meg az alapozás. Itt a résztvevők egy közös tartalmon keresztül modellezték az e-learning tartalmi fejlesztés összes lépését:
- a pedagógiai tervezés lépései (célok, követelmények…)
- tartalom behatárolása
- szemléltetés
- ellenőrzés és értékelés, stb.
A megbeszélések után mindenki a saját fejlesztendő kurzusának egy leckéjét a modelltartalom alapján áttekintette, és itt is elvégezte a megismert, kipróbált lépést.
Azaz a tartalomfejlesztés lépéseit kicsiben el kellett végezni (szabályozott körülmények között).
A második alkalommal (2 nap) a fejlesztők már csak a saját tartalommal dolgoztak. A módszertanos kollégák itt állandóan segítették a munkát. Így akár egy teljes modult is sikerült összeállítani.
A tréning után folytatódott a fejlesztés, elkészültek a tananyagok. Érdekes, hogy ezeket nagyon hamar már a nappali képzésben is felhasználták.
Az utóbbi években 100-at meghaladja az összeállított és alkalmazott e-tartalmak száma. Ezek nélkül nem tudtunk volna elindítani olyan szakokat, szakirányokat, amelyek teljesen az e-tanulásra épülnek. Nem tudtuk volna elindítani a duális mérnök BsC képzést, ahol a hallgatók két félévet egy vállalatnál töltenek (heti 40 órás munkaidőben).
A MoodleMoot 2013 konferencián felajánlott módszertani felkészítés a korábban leírt tréning rövidített változatát modellezi. Itt várunk minden olyan érdeklődőt, aki az e-learning tartalmi fejlesztés és felkészítés fenti megoldását meg kívánja ismerni.
Nagy Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése